… s jeges vézben érkeze az Áldás az Mennyei Atya kezei közül! Tesvérek!
Ím eljöve hát amaz már oly régóta eltervezett 2. Konstanzi Zsainat Tetves Fesztiválja, az kerek egy világ legbefolyásosabb uralkodóinak s egyéb tisztségviselőinek dicsőséges jelenlétével! Ím, mielőtt belekezdek az történések elregélésébe, álljék itt az magasrangú vendégek névsora, tisztségükkel kiegészítvén:
Őszentsége Szt. András Cordobai Ellenpápa;
Ő apostoli fensége Szt. Ambrás Orvát Király
Őméltósága, Bakonbéli Cimbora Pannonhalmi Szt. Razina Vajda
Tekintetes Szt. Péter Szemforgató Hamis Doktor
Főméltóságos Szt. Gábor Egyházunk Főügyvédje
Nagyságos Szt. Pityu az Doktorjelöltek Védőszentje
Americanus Szt. Johnny Washington, George Washington Szépunokája
Macskarisztokrata Szt. Don Gatto, az Macskák Kalapos Királya
Valamint szerénységem, Tiszteletes Szt. Gellért Pispek.
Látszik mán e listábul, hogy az világ legnagyobb méltóságai majd nyomot hagynak maguk megett, mely thesis az későbbiekben be is igazolóda. Elég amaz bokáig érő mocsokrétegre gondolni, mely az Szt. Colostor 44-es apartementjét jellemeze, mekor az lista harmadik méltósága alatt szereplő szentek elhagyák az Europid Monostort. No de hova szaladánk mán emnnyire előre?!
Szent Jakab hava hetedikén megérkeze az első három küldött, kik az kerek egy világot beutazván jutának Constantiaba. Egy hora sem telt belé, megnyíla az pálinka, s vele az égbolt is, mikor az Alkoholi keresztnevű papi társas játékot elkezdé űzni az négy résztvevő. No ezután fel keletre, az lengyel apácák collegiumába, ahón ipeghogy lemaradánk az vacsorárul, de nem bánkódánk, hisz az főméltóságos vendégek több apácát s külhoni papot is megösmerének. No mingyárást el is jöve az szerda-nap délnek utánja, mekor hajóra szállánk s egy Erasmus apát úr által fémjelzett körutazáson vevénk részt, az józanság medrében feredve. De nem sokáig, Tesvírek, mert érkeze az este, nyílanak az üvegek, s irány az legtetvesebb zsinati részegugráltató egység, az Táncpalota. Itt jómagam Husz Europid Tallért fizeték 10 helyett, tán 20 János tiszteletére, de lehet, hogy mindösszesen egy jófajta „lehúzás” áldozatává válék. No de az hazúti Változás Szele kárpótola, az Skorpiók a capella feldolgozását az hídon ordítánk el, mint 5-6 sakál. Így mozdulánk át csitertekbe, amely napon seminariumon kelletet részt vennem, hol meditatív technikákkal idézém fel az elmúlt napok eseméneit, gyakorta rehegőgörcsben fuldokolván. Ez szép nap végét csendes, imádságos estével szentelénk meg. Péntek-napon az kétkerekű túra következe Fridrikkikötője, majd komppal Románszarv s vissza Constantia útvonalon. Ehhez egy tandem is segítségünkre siete, valamint Boldog Renáta magyar apáca, ki az női díszkíséretet jelenté. Vala itten fékszakadás-földindulás, de szerencsére azóta sem kelletet új királyt választanunk. Ez kimerítő tura után nem átallotunk böjti ivási fokozatra kapcsolni. S ekkor, láss csodát, megérkeze az második küldöttség, maga az Isteni Don Gatto vezetésével! S miután emezek is megérkezének s felpakolának, elszabadula az pokol az 44-es apartementben. Kis hazánk nagy büszkeségére hajnali három hora közeledtével mán csak magyar szavakat lehete hallani az residentián, holott külhoni pispekek tömkelege is részt veve az nem mindennapi szeánszon. Emezek is megtanulák az legízesebb hungarianus szavakat, s így mindenki jól megérte egymást. Küldöttségünkhöz ez estén még Szt. Orsolya orvát királynő is csatlakoza, ki szintén magyarajkú, az horvát-szlavón területekrül jöve. Ez eksztrém éjjelen Pannonhalmi Razina Tesvéremmel és az Mennyei Atya segedelmével le is ugránk az forró biciklihídi betonról az jeges rajnai vízbe, mely ötletünket Renáta apáca előbb ellenzé, majd támogatólag ő is végigcsinálá. No de az legnagyobb áldozatot az jó öreg Razina Vajda hozá, miután az beugrással lemonda egy kellemetes filmszereprűl. No miután az újabb küldöttség is beilleszkede s Hamis Doktorunk szerelmét fejezé ki Thomas Chilei Földesúr iránt, s Don Gatto megőrüle egy bezonyos ’Mihhhhiiiiiii’ hangzású szó hallatán, eljöhete az szombat-nap. El is jöve, hoza bort, búzát, békességet, de leginkább sört, durvát, részegséget! Emekkor megnyíla az második emeleti apátsági táncdoboz emez Európa-monostorban, s az küldöttség emittem tölte az éjjel nagyobbik részit. S így is el tudánk indulni vásár-napon Schaffhausen várába, s amaz Rajna, vízeséshez, megtekintés s érétékelés céljábul. Kóvályogva ugyan, de megtevénk az többezer kilométeres gyalogutat az vasszekér megállójátul az víznek eséséig. Így ére véget, csendben, bíkíben e nap. És jöve az hétfő amaz utolsó s talán az eddigi egész zsinat legtetvesebb napja. Kezdénk egy óvárosi sétával, hálát adván felmászánk az Münster Cathedralis tetejibe, s kalapokat vásárolánk, fekete-fehér színösszetételben 8:1 arányban. S imígyen kilend szent igen félelemkeltő látványt nyújta, bár egyenruhánk viseléséért itt nem oszlata minket fel az Polizei. No majd másért azonban feloszlata, de errűl majd később. Valánk még az csokigyárban, míg Gattoék az curthisan lábai között sétáltak. Vevénk még fehér trikókat, miután hetfű estve leledze az Erasmus apát által szervezett búcsúbuli, mely amolyan pólórafirkálós jelleggel bíra. Az ehhez szükséges piamennyiség egy magyar kisnyugdíj értékét tevé ki, igaz, jó sokan valánk rá, s ez több napos adag vala. No de sikerede hétfőn olyfokú illuminatiot előidézni, hogy jómagam véresre verém magam az gitárral, s ordítánk az szebbnél szebb egyházi énekeket, mígnem ránk nem dőle az szekrény az Orvát Királlyal. Ekkor megkapánk az isteni jelet az indulásra, s felkerekedvén hamarost az táncnak s firkálásnak locatiojában találánk magunk. Az úton megbeszélénk, hogy Magyarország kezét ráteszi az chilei vidékre, s az jövőben gyarmatosító szándékkal vonul oda be. Emez előterjesztésünket az chilei földesúr feltétel nélkül támogatá, így kezdődhet az új honalapítás, Ív Béla után harmadízben. Pontban hajnali kettőkor azonban az Policáj kizavara bennünket az tánchelyről, s a mintegy 3000 virgonc pispek s apáca az Europid monostorban folytatá az ünneplést. Ekkor hivatott az Orvát Király az biciklihídrúl, ugrásra készen, kérvén bennünket, csatlakozzunk vállalkozásához. Vígül ketten indulánk el Razina Vajdával, s ugránk egy jó izmosat. Még szerencse, hogy eztán az Orvát Király nem hagyá ott az cipellőjét, ugyanis zokniban indula haza, s csak később eszméle, hogy ez így nem jól vagyon. Hazaérvén az Policáj ippeg veré szétfele az utótáncot, nem tudni, miért. Mindenesetre liftre szállva némi macska-egér harc után az pispeki kart is megtalálák az alagsorban s elküldének bennünket is aludni. Mintegy napkeltekor ez tudatállapot be is következe. S reggel az Don Gatto-küldöttség hazaindula, s később az Cordobai Ellenpápa fémjelezte társulat is keletnek vevé az irányt egy Kata Maránra szállvást, min jómagam is elkísérém őszentségeiket Fridrikkikőtőjéig. Űk emekkor vasszekérre szállanak, én meg kétkerekű vasra, s naplementében gurulék haza, s érzém: valami véget ért, valami fáj. Ez vala az Tetves Fesztivál.
Az felsorolt eseméneken kívül több érdekes tanulság is levonásra kerüle, ezek közül ím néhány az teljesség igénye nélkül: hatan pontban elférünk egy pispeki szobában; az Orvát Király le tudja írni egytűl háromig az római számokat, de néhány arabot is le tud rajzolni; Kim Dzsong 2 nem normális; Don Gatto első fiúgyermeke az Mihály nevet fogja kapni; az egyszemélyes Orvátországban 100% az analfabéták aránya; az Rájderek iszonyat lassan haladnak; az cordobai ellenpápa még mindig tökéletesen ejti az „micsoda?” egyszavas mondatot; az Salvator 7,9-et az egész világon szeretik mind íze, mind hatása miatt.
Végezetül hadd emlékezek meg azon egyházi méltóságokrul, kik nem jelenének meg az Tetves Feszten, immár tudják, mirűl maradának le. Mindenesetre Szt. Gellért cellájának ajtaja továbbra is nyitva áll, még pontosan kettőször hét napig. Bár gyanítom, hogy ezt az Erasmus apát adta egy hetet nagyon nehéz lesz túlszárnyalni. Kezdődik is az zsinati tanulás, az csendes virrasztások.
Az mielőbbi viszontlátásra az Szent Küldöttségnek, s áldjon meg az Ég minden halandót s örökkön élőt ez világon!
Szt. Gellért